Az az igazság, hogy mielőtt belemennék a fűtési rendszerek rejtelmeibe, igazából az alapanyagokat, az energiahordozókat kellene megismernünk. Érdekes belegondolni, hogy Magyarországon az éves lakossági energiafelhasználás 75,85%-a a fűtési hőigény, és 10,73%-a melegvíz előállításra fordítódik (2008-as adat; forrás: Wikipedia).
Másik érdekesség, hogy lakossági szinten a gáztüzelés majdhogynem 60%-ot képvisel! (2004-es adat; forrás: Wikipedia). Még jelentős rész, közel 18% a távfűtés részesedése az energiatortából. A hagyományos vegyestüzelés is hasonló mértékben van jelen. (2004-es adat; forrás Wikipedia)
Kétségtelenül a magyar energiapiacot a gáz és annak ára uralja. Ami annyit jelent, hogy a magyar lakosság 60%-a környezetszennyező életmódot folytat. Persze a gázfűtés kényelmével kevés rendszer veszi fel a versenyt, ugyanakkor az árak alakulása lassan átalakítja az arányokat. Nehéz megjósolni a gáz árát. Túlzottan sok tényező befolyásolja. Mivel hazánkba importáljuk a földgázt, így az első és leginkább befolyásoló tényező a valutaárfolyam változása. Persze a szolgáltatók mindent megtesznek, hogy csökkentsék a gáz árának növelését, hosszú távon nem biztos, hogy elegek lesznek a drasztikus áremelkedések elkerüléséhez. Ugyanakkor az emelkedő gázárak indukálhatják az eltérő technológiák elterjedését, így a fogyasztás, vagyis a kereslet csökkenésével talán a gáz ára is emberibb léptékűvé válik. De ezen becslések minden konkrét adat nélküliek. Sajnos nem vagyok közgazdász, így nem készíthetek szakszerű előrejelzést.
Kétségtelen, hogy ez a blog a gázon kívüli lehetőségekről szól. Jogos akkor a kérdés, hogy miért is beszélek a gázról ennyit? A válasz némiképp bonyolult. A gáz, amit fűtésre hasznosítunk földgáz. Ugyanakkor érdekes alternatívaként tekinthetünk a biogázra is. Mely megfelelő tisztítás után ugyanúgy betáplálható a rendszerbe. Ma még persze igen költséges dolog a földgázhoz képest, az előállítás is elég problematikus a beruházás nagysága miatt. Ugyanakkor rendkívül kecsegtető alternatíva az import gáz kiszolgáltatottsága miatt.(Gondoljunk csak az ukrán-orosz gázvitára.)
Sajnos egyéb lehetőségeket nem igazán ismerek, amik életben tarthatják a mostani gázhálózatot és szolgáltatókat a jövőben.
Akkor vegyük sorba, mit is tehet a kiábrándult felhasználó, ha szakítani akar a földgázzal? Leginkább semmit, hangozhatna a pesszimista, ill. a lobbi válasza. Valójában igen széles skálán mozognak a fűtési alapanyagok és rendszerek.
Az egyik, a történelemben is igen kedvelt fűtőanyag a szén. Ennek is több típusa van, eltérő fűtőértékekkel. Mivel a szén nem megújuló energiaforrás, így nem részletezném annyira, de mindenképp meg kell említenem, mivel a széntüzelés mostani technológiai fejlettsége és a gázárak változása, valószínűleg a technológia és az anyag reneszánszát hozzák majd el. Sajnos a széntüzelés során olyan szén-dioxid keletkezik, mely a légkörből és természeti körforgásból rég kivont szénből és a légköri oxigénből keletkezik. Így terhelve környezetünket.
A másik történelmi példa, mely szintén reneszánszát éli, a fatüzelés. Ez már érdekesebb téma, mivel a ez a technológia környezetbarát. Ugyanis a fa égésénél felszabaduló CO2 szénatomja a természetes körforgás része, így többlet környezeti terheléssel nem jár az égés. Nemes egyszerűséggel fogalmazva: A fa égése során annyi széndioxidot bocsát ki, amennyit életében megkötött.
A fa több formában kerülhet felhasználásra:
Kétségtelenül a magyar energiapiacot a gáz és annak ára uralja. Ami annyit jelent, hogy a magyar lakosság 60%-a környezetszennyező életmódot folytat. Persze a gázfűtés kényelmével kevés rendszer veszi fel a versenyt, ugyanakkor az árak alakulása lassan átalakítja az arányokat. Nehéz megjósolni a gáz árát. Túlzottan sok tényező befolyásolja. Mivel hazánkba importáljuk a földgázt, így az első és leginkább befolyásoló tényező a valutaárfolyam változása. Persze a szolgáltatók mindent megtesznek, hogy csökkentsék a gáz árának növelését, hosszú távon nem biztos, hogy elegek lesznek a drasztikus áremelkedések elkerüléséhez. Ugyanakkor az emelkedő gázárak indukálhatják az eltérő technológiák elterjedését, így a fogyasztás, vagyis a kereslet csökkenésével talán a gáz ára is emberibb léptékűvé válik. De ezen becslések minden konkrét adat nélküliek. Sajnos nem vagyok közgazdász, így nem készíthetek szakszerű előrejelzést.
Kétségtelen, hogy ez a blog a gázon kívüli lehetőségekről szól. Jogos akkor a kérdés, hogy miért is beszélek a gázról ennyit? A válasz némiképp bonyolult. A gáz, amit fűtésre hasznosítunk földgáz. Ugyanakkor érdekes alternatívaként tekinthetünk a biogázra is. Mely megfelelő tisztítás után ugyanúgy betáplálható a rendszerbe. Ma még persze igen költséges dolog a földgázhoz képest, az előállítás is elég problematikus a beruházás nagysága miatt. Ugyanakkor rendkívül kecsegtető alternatíva az import gáz kiszolgáltatottsága miatt.(Gondoljunk csak az ukrán-orosz gázvitára.)
Sajnos egyéb lehetőségeket nem igazán ismerek, amik életben tarthatják a mostani gázhálózatot és szolgáltatókat a jövőben.
Akkor vegyük sorba, mit is tehet a kiábrándult felhasználó, ha szakítani akar a földgázzal? Leginkább semmit, hangozhatna a pesszimista, ill. a lobbi válasza. Valójában igen széles skálán mozognak a fűtési alapanyagok és rendszerek.
Az egyik, a történelemben is igen kedvelt fűtőanyag a szén. Ennek is több típusa van, eltérő fűtőértékekkel. Mivel a szén nem megújuló energiaforrás, így nem részletezném annyira, de mindenképp meg kell említenem, mivel a széntüzelés mostani technológiai fejlettsége és a gázárak változása, valószínűleg a technológia és az anyag reneszánszát hozzák majd el. Sajnos a széntüzelés során olyan szén-dioxid keletkezik, mely a légkörből és természeti körforgásból rég kivont szénből és a légköri oxigénből keletkezik. Így terhelve környezetünket.
A másik történelmi példa, mely szintén reneszánszát éli, a fatüzelés. Ez már érdekesebb téma, mivel a ez a technológia környezetbarát. Ugyanis a fa égésénél felszabaduló CO2 szénatomja a természetes körforgás része, így többlet környezeti terheléssel nem jár az égés. Nemes egyszerűséggel fogalmazva: A fa égése során annyi széndioxidot bocsát ki, amennyit életében megkötött.
A fa több formában kerülhet felhasználásra:
- Hasábfa (tüzifa)
- Brikett
- Pellet
- Faapríték
A brikettálás és a pelletálás technológiájával nem csak a fának adhatunk új formát!Az agrárium hulladékai is rendkívül jól hasznosíthatóvá válnak a megfelelő feldolgozás után!
A hőszivattyúról szeretnék még szólni pár szót nagy-vonalakban. Rendkívül ígéretes technológia, de még kicsit drágának tartom. A családi házak esetében már egészen korrekt alternatíva, de nagyobb méretekben még nem tartom ár/érték arányát megfelelőnek. Viszont kényelme gyakorlatilag megegyezik a gázéval, így talán a leginkább életképes alternatívát nyújthatja a jövőben!
Azt hiszem az általános részhez ennyi elég is. Nemsokára jelentkezem részletes ismertetőkkel a fűtőanyagokról külön-külön is! Addig is néhány tanács az energiafogyasztásunk mérséklésére: http://www.egymozdulat.hu/
Salabakter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése