Keresés ebben a blogban

2010. szeptember 16., csütörtök

A faapríték

Mint második írásomban említettem, a fatüzelésnek számos formája van. A tűzifával kezdtem a sort, most pedig a faaprítékkal folytatnám. Igazából a faapríték tüzelés sem új dolog. A hulladékfát már régen hasznosítjuk ebben a formában. Az újdonság a piacon inkább a szabványok megjelenése, ill. a megfelelő, szabványokhoz igazított tüzelőberendezések és automatika.

Érdekes dolog, hogy a faapríték mennyire "folyadékként viselkedik". Elsőre ez furán hangozhat, elvégre egy elég szilárd dologról van szó. Fluiditása a méretéből adódik. Mivel sok apró elemből áll, így nagy mennyiségben úgy viselkedik, akár a kavics, vagy a homok.

Ezen állapotában a fa igen jól kezelhető, tárolható, noha ennek ellentmond az ehhez szükséges eszközök ára és helyigénye. Azt hiszem ezen a ponton kicsit magyaráznom kell gondolataimat.

A tűzifánál már tárgyaltuk nagy vonalakban a tárolás és szállítás kérdését. Ott csupán az emberi erő és munkavégzés volt az egyetlen lehetséges mozgatási mód. A fahasábok mérete miatt a tároló térben is relatíve nagy volt a levegő V%-a.

Ezzel szemben a faapríték apróbb darabkái jobban illeszkednek egymáshoz, így kevesebb a tárolt mennyiség között a levegő. Vagyis a hasznos anyag és a levegő V% aránya kedvezőbb a tűzifához képest.


Másik érdekessége az anyagnak, ami megint csak méretéből adódik, hogy rendkívül jól automatizálható a kezelése. Míg a tűzifa méretű elemek automatizált mozgatása igen nagy gépsort és tervezést követelne meg, no-meg a költségekről nem is szóltam még, addig a szabványos faapríték mozgatása és tárolása lényegesen egyszerűbb. Itt egy másik terület, a takarmány tárolás és mozgatás eszközei tűnhetnek érdekesnek. Ugyanis a faapríték mozgató gépsorok technológiáját innen "kölcsönözték"! - Ez még a különböző pelleteknél is elő fog kerülni! - Így a szabványok egymásra hatva hozták létre, a ma már sorozatgyártásban előállított, egyre olcsóbb rendszereket.

Íme az osztrák szabvány, az ÖNORM mérettáblázata:
(Forrás: carborobot.com)


Jól látható a szigorú méretosztályozás, melynek a felhasználás, szállítás, tárolás és legfőképpen a gépesítés szempontjából igen nagy jelentősége van.

A következő táblázat a különböző mérettartományok arányait hivatott bemutatni, a szabványos keverékben:
(Forrás: carborobot.com)
Ennek szintén megint csak a fent említett okokból van nagy jelentősége.

A harmadik igencsak fontos tényező, ami minden fa terméknél lényeges, a nedvességtartalom. A Fáról szóló cikkben, már tárgyaltuk ennek jelentőségét! A halomsűrűség az anyag tömörségét hivatott jellemezni. Tehát, minél több kilogramm anyag jut egy köbméterbe, annál kevesebb levegőt vesz az ember! A hamu, a visszamaradó hulladék. Ennek a tüzeléstechnikában van jelentősége, a kazánok szempontjából. A tisztítás, salakképződés és egyéb szempontok miatt.

Íme a szabvány:

(Forrás: carborobot.com)
 
A faaprítékról szóló anyag egyenlőre ennyi, de igyekszem részletesebb, többet-mondó cikkel visszatérni majd a témában, de előbb végig szeretném venni a lehetséges megújuló energiaforrásokat, és azok felhasználási lehetőségeit!

Nemsokára jelentkezem! Üdv: Salabakter

2010. szeptember 15., szerda

A hülyeség kora...

Ez egy rendhagyó bejegyzés, de szerintem megéri megnézni:

http://nelegyhulye.com/

Rendkívül érdekes és szomorú "dokumentumfilm" rólunk, emberekről. Hátha segít egy kicsit a környezettudatosság felé terelni a gondolatokat, amik talán egyszer tettekké is válhatnak...

2010. szeptember 9., csütörtök

A fa

A fa tüzelése az egyik leggazdaságosabb megoldás. Itt persze több variáció is rendelkezésünkre áll. A hasított tűzifa, a brikett, a fapellet és a faapríték. Ezek mind különböznek egymástól jelentős mértékben, mind fűtőérték, tároló kapacitás, alapanyagszükséget, ár, stb.

Tisztáznunk kell. A fa ugyan megújuló energiaforrás, de évtizedekben mérhető az újratermelődés. (Nem idetartoznak a fás szárú energiaültetvények!) Ilyen formán érdekes átgondolnunk a fatüzelésről alkotott képünket és újraértékelni azt!

Alap esetben, az embernek a fatüzelésről a hasábfa, vagyis a hasított tűzifa jut eszébe. Emiatt én is ezzel kezdeném. Könnyen beszerezhető, főleg vidéken. Mivel relatíve nagy a térfogata a daraboknak, így a köztük lévő levegő térfogata is nagynak számít, ami a tárolás és a szállítás költségeit növeli. Másik nagy hátránya, hogy nem igazán automatizálható a tüzelése, így elég sok manuális beavatkozást igényel. Mindazonáltal a második legolcsóbb fa-tüzelőanyag.

Néhány fafajta fűtőértéke:

(Forrás: carborobot.com)

A tűzifa elégetésére rendkívül sokféle kazán kapható. Ezekről majd később szólnék.

A fűtőértéket leginkább befolyásoló tényező a fajtán kívül,  a nedvességtartalom. Itt talán legegyszerűbben a fa égésének elméletével lehet magyarázni ezt. Mindenek előtt:

A fa összetevőinek 80%-a fagázként ég el! Ez adja a fűtőérték 70%-át. A maradék faszénként izzik el.

Ez egy öt lépcsős folyamat:
  1. A fa felhevül, a víz elpárolog. (100 Celsius fok)
  2. Elkezdődik a fagáz képződés. (100-200 Celsius fok)
  3. A fagázok égése 225 Celsius fok környékén folyamatossá válnak. Ez már a pirolízis folyamata. Itt kezdődik meg a tényleges hőtermelés, mivel az első lépésben a fa hőt vett fel a víz elpárologtatásához, ill. a gázok felszabadításához.
  4. A hőmérséklet tovább emelkedik, 1000 Celsius fok környékén a fagáz reakcióképes elemeire (C-szénre és H-hidrogénre) tökéletesen szétesik és elég. Itt történik a legnagyobb hőleadás.
  5. Végül a fa maradék 20%-a, a faszén izzik el, kb. 700-800 Celsius fokon. Ez már szinte lángtalan égés.
Ezen folyamat első lépése a legkritikusabb. Ha a tüzelőanyag víztartalma magas, rengeteg energia veszik el az első fázisban. Mivel a víz elvonja az energiát a párolgáshoz.

Ez a táblázat érzékelteti a veszteséget a nedvességtartalom növekedésével:
(Forrás: carborobot.com)


    2010. szeptember 6., hétfő

    Alternatívák

    Az az igazság, hogy mielőtt belemennék a fűtési rendszerek rejtelmeibe, igazából az alapanyagokat, az energiahordozókat kellene megismernünk. Érdekes belegondolni, hogy Magyarországon az éves lakossági energiafelhasználás 75,85%-a a fűtési hőigény, és 10,73%-a melegvíz előállításra fordítódik (2008-as adat; forrás: Wikipedia).

    Másik érdekesség, hogy lakossági szinten a gáztüzelés majdhogynem 60%-ot képvisel! (2004-es adat; forrás: Wikipedia). Még jelentős rész, közel 18% a távfűtés részesedése az energiatortából. A hagyományos vegyestüzelés is hasonló mértékben van jelen. (2004-es adat; forrás Wikipedia)

    Kétségtelenül a magyar energiapiacot a gáz és annak ára uralja. Ami annyit jelent, hogy a magyar lakosság 60%-a környezetszennyező életmódot folytat. Persze a gázfűtés kényelmével kevés rendszer veszi fel a versenyt, ugyanakkor az árak alakulása lassan átalakítja az arányokat. Nehéz megjósolni a gáz árát. Túlzottan sok tényező befolyásolja. Mivel hazánkba importáljuk a földgázt, így az első és leginkább befolyásoló tényező a valutaárfolyam változása. Persze a szolgáltatók mindent megtesznek, hogy csökkentsék a gáz árának növelését, hosszú távon nem biztos, hogy elegek lesznek a drasztikus áremelkedések elkerüléséhez. Ugyanakkor az emelkedő gázárak indukálhatják  az eltérő technológiák elterjedését, így a fogyasztás, vagyis a kereslet csökkenésével talán a gáz ára is emberibb léptékűvé válik. De ezen becslések minden konkrét adat nélküliek. Sajnos nem vagyok közgazdász, így nem készíthetek szakszerű előrejelzést.

    Kétségtelen, hogy ez a blog a gázon kívüli lehetőségekről szól. Jogos akkor a kérdés, hogy miért is beszélek a gázról ennyit? A válasz némiképp bonyolult. A gáz, amit fűtésre hasznosítunk földgáz. Ugyanakkor érdekes alternatívaként tekinthetünk a biogázra is. Mely megfelelő tisztítás után ugyanúgy betáplálható a rendszerbe. Ma még persze igen költséges dolog a földgázhoz képest, az előállítás is elég problematikus a beruházás nagysága miatt. Ugyanakkor rendkívül kecsegtető alternatíva az import gáz kiszolgáltatottsága miatt.(Gondoljunk csak az ukrán-orosz gázvitára.)

    Sajnos egyéb lehetőségeket nem igazán ismerek, amik életben tarthatják a mostani gázhálózatot és szolgáltatókat a jövőben.

    Akkor vegyük sorba, mit is tehet a kiábrándult felhasználó, ha szakítani akar a földgázzal? Leginkább semmit, hangozhatna a pesszimista, ill. a lobbi válasza. Valójában igen széles skálán mozognak a fűtési alapanyagok és rendszerek.

    Az egyik, a történelemben is igen kedvelt fűtőanyag a szén. Ennek is több típusa van, eltérő fűtőértékekkel. Mivel a szén nem megújuló energiaforrás, így nem részletezném annyira, de mindenképp meg kell említenem, mivel a széntüzelés mostani technológiai fejlettsége és a gázárak változása, valószínűleg a technológia és az anyag reneszánszát hozzák majd el. Sajnos a széntüzelés során olyan szén-dioxid keletkezik, mely a légkörből és természeti körforgásból rég kivont szénből és a légköri oxigénből keletkezik. Így terhelve környezetünket.

    A másik történelmi példa, mely szintén reneszánszát éli, a fatüzelés. Ez már érdekesebb téma, mivel a ez a technológia környezetbarát. Ugyanis a fa égésénél felszabaduló CO2 szénatomja a természetes körforgás része, így többlet környezeti terheléssel nem jár az égés. Nemes egyszerűséggel fogalmazva: A fa égése során annyi széndioxidot bocsát ki, amennyit életében megkötött.

    A fa több formában kerülhet felhasználásra:
    • Hasábfa (tüzifa)
    • Brikett
    • Pellet
    • Faapríték
    Persze a fa feldolgozása, szállítása is igényel energiát, ami rontja a mérlegünket, mivel ezeket általában nem megújuló energiaforrásokból nyerjük.

    A brikettálás és a pelletálás technológiájával nem csak a fának adhatunk új formát!Az agrárium hulladékai is rendkívül jól hasznosíthatóvá válnak a megfelelő feldolgozás után!

    A hőszivattyúról szeretnék még szólni pár szót nagy-vonalakban. Rendkívül ígéretes technológia, de még kicsit drágának tartom. A családi házak esetében már egészen korrekt alternatíva, de nagyobb méretekben még nem tartom ár/érték arányát megfelelőnek. Viszont kényelme gyakorlatilag megegyezik a gázéval, így talán a leginkább életképes alternatívát nyújthatja a jövőben!

    Azt hiszem az általános részhez ennyi elég is. Nemsokára jelentkezem részletes ismertetőkkel a fűtőanyagokról külön-külön is! Addig is néhány tanács az energiafogyasztásunk mérséklésére: http://www.egymozdulat.hu/

    Salabakter
    Élet a gázon túl!
     
    Sokan tűnődünk azon, hogyan csökkenthetnénk fűtésszámlánkat. Fogós kérdés. Igyekszem megosztani Veletek mindazt a tudást, amit a témában begyűjtöttem. Remélem a megoldások, ötletek minden olvasóm hasznára válhatnak majd. 

    Kétségtelen, hogy a megújuló energiahordozók iránt kissé elfogult vagyok, de hát miért ne fűtenénk olcsóbban és környezettudatosan egyszerre?

    Ahogy a régi indián közmondás tartja: "A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!"

    Ez az elv kell, hogy vezéreljen mindannyiunkat! Ha nem vagyunk képesek saját kicsinyességünkön , szűklátókörűségünkön felülemelkedni, tönkretesszük mindazt, amit gyermekeinkre, unokáinkra, dédunokáinkra hagynánk. Ezt persze senki nem akarja, amíg nincs szó az anyagiakról. 
     
    Azért hoztam létre ezt a blogot, hogy segítsek megtalálni az aranyközéputat! Legyünk környezettudatosak és spóroljunk egyszerre!

    Nemsokára jelentkezem első szakmai bejegyzésemmel, addig is türelem!

    Salabakter